Voltál Már Kalocsán? -
Ha voltál, ismered a Kalocsa hotelt? -
Ha ismered a hotelt, töltöttél már ott el egy hétvégét?
Főnök kedvező áron, kuponos hétvégét ütött le a Kalocsa hotelbe. Négy csillagos kutyabarát wellness szállodaként hirdették. Központi helyen a Szentháromság tér sarkán áll. Csupa virág mindenütt a tér, túloldalán a barokk stílusú római katolikus Nagyboldogasszony székesegyház. Gyorsan megtaláltuk, minden jól indult.
Recepciós kisasszony el volt foglalva az adatrögzítéssel, nehezen vette észre a vele szemben könyöklő Főnököt. Fáradt szemmel monoton hadarta el a szokásos információkat és Főnök kezébe nyomta a szobakulcsot.
A szálloda egy apácazárdából lett átalakítva. Az apácák valószínűleg nem igényeltek teret maguk körül, így nekünk sem jutott. A csillagokhoz tartozó hűtőnek és légkondinak nyoma sem volt, egy a sarokban álló leharcolt ventillátor hangosan pörgetve a propellerjeit, próbálta meg elhitetni velünk, hogy egy négy csillagos hotel luxusát élvezzük. Körbe szaglásztam, és az ágy alól ki is kotortam az előzőleg megszállt vendég maradék reumakenőcsét.
Főnökék fürdőruhát rántottak és lementek a pinyóba vellneszezni. Épp, hogy bevackoltam magam a cipők közé, már jöttek is vissza piros nyúl szemmel. Egy csöppet sok volt a klór a vízben. Hagytuk az egészet a fenébe, lebattyogtunk egy sétára. Recepciós kislány addigra megélénkült, ajánlott másnapra egy városnéző sétát több múzeummal, a helyi utazási iroda szervezésében. Jelentkeztünk rá és kisétáltunk a langyos estébe. Kalocsa főútja gyönyörű, végig az úton az érsekek szobrai. Rendben tartott felújított házak na és a börtön.
Óvatos érdeklődés, - ugye nem lesz hangos?
- Semmit nem fogunk hallani, szolíd csöndes ünnepség lesz és különben is csak este 10-ig fog tartani.
Felmentünk, engem kizártak az előszobába, várhattam a vacsit. Hallottam a vacsorát kísérő zongorajátékot és mikor felhangzott egy öreg Hungária nóta, tudtam, hogy ezt nekem rendelték. A fürdőszobai monoton csöpögő csap hagjára elaludtam. Finom lehetett, a vacsora, a kapott kóstoló ezt igazolta.
Főnökék rákészültek az éjszakára, de a ventillátor zaja az estében felerősödött. Főnök az ágyból ki, ventillátort lekapcs, ablakot kinyit. Főútra nézett az ablak, jöttek mentek az autók. Közben a lakodalmas nép is túl jutott a vacsorán és az első pár liter pálinkán, erősen követelték a szintetizátoros munkáját. Főnök bevette az első algopirint. Ablak becsuk, kezdődött a fulladozás a melegben.
Éjjel 12-kor lesétáltunk a recepcióra, megérdeklődni, mikor lesz vége a szolíd kurjongatásnak. A hallban összetalálkoztunk a szomszéd szobát elfoglaló úrral. Köntösben ült a fotelben, ölében a laptopja. A lagzi zajától ő sem tudott aludni, hát kiült dolgozni. Recepciós hölgy az életére megesküdött, mindjárt befejezik az ünnepséget. Főnökkel vissza, második algopirin. Hátunkra fordultunk és a plafont bámulva hallgattuk a dum-dum zenét. Hajnali kettőkor került sor a második látogatásunkra. Szomszéd úr még mindíg a laptopját verte, viszont a szálloda fiatalabb lakói pozitívan álltak a problémához. Ki pizsibe, ki rövidnadrágba bújva a násznép közé vegyülve ropta.
Főnök a recepción követelte a neki kijáró pihenőidőt. A menyasszony édesanyja érzékelte a problémát, és a maga kedves módján rögtön táncba invitálta a gumipapucsban köntösben hörgő Főnököt. Én a magam részéről szívesen részt vettem volna a bulin, mert az asztalok roskadoztak a rántott hústól és úgy láttam nem sajnálták volna tőlem. Mardosó szívvel hátat fordítottam és megint felbaktattunktunk az emeletre. Valóban, hajnali három körül véget ért a lakodalom és az autók sem jártak már az úton, végre elszenderedhettünk a nyitott ablaknál.
Bammmm!!!! Mi ez??? Bammm!!!! Az ablakok remegnek! Bimm-bamm! Ó hogy az a....
A út túloldalán a székesegyház harangjai! Hiszen még alig aludtunk el! Rákezdett a második is és addig verte, amíg ki nem szédelegtünk a vackunkból.
Na jó, ha már így történt, legalább jól jártam, Főnök nagy dirrel durral kivitt az egészségügyi sétára. Kényelmes reggelizés, délelőtt 10-kor indul a városlátogató túra a recepciótól. A prospektus szerint 18 helyi nevezetességet mutat meg az idegenvezető, köztük múzeumok, tájház, fazekasműhely és szabadtéri látványosságok stb... szerepeltek.
Kilencen vártuk az indulást, én egyedül kutya. Fiatal kislány jött az utazási irodától. Mindenki figyelmesen hallgatta, élvezettel mesélt Kalocsáról. Először egy népművészeti múzeumban kalauzolt minket végig. Engem Főnök a hóna alá csapott, igy voltam kénytelen végigjárni a tárlókat.
Következő megálló a paprikamúzeum volt, majd a Főszékesegyházi könyvtár következett. Ott sokáig elbóklásztunk, azután átsétáltunk a székesegyházba, oda már nem mehettem be. Épp esküvő zajlott, az orgona kellemes búgó hangja kihallatszott. Itt az idegenvezető kislány közölte a csoporttal, hogy a városnéző túra vezetése részéről véget ért, mert az utazási irodából szóltak neki, hogy egy német csoportot kell a továbbiakban kalauzolnia.
Mintha tegnap nem lett volna elég a balhé, bedübörögtünk a recepcióra, követelve egy vezetőt, akivel folytathatjuk a városnézést. Természetesen még a telefont sem vette fel senki az irodánál. Mire kiderült, hogy nem lesz megoldás, addigra a porcelán manufaktúra és a fazekasház is bezárt. Elsétáltunk a tájházba, ott még csak nem is hallottak arról, hogy ők egy városvezetési túra egyik állomása lennének.
Főnökék feladták, egy reményük még volt, a szállodába meghirdetett szauna szeánsz. Naccsága a nagy vízimádó, nyaka köré tekerte a törölközőt és lecsattogott megint a pinyóba. Végre valami, ami tökéletesre sikerült. Egy óra múlva érkezett vissza, teljesen kipihenve. Míg a szeánsz folyt, Főnökkel lesétáltunk a hotel mögötti Vajas patak partjára. A vadkacsák éberek voltak, folyamatosan árnyékra vetődtem.
A második éjszakát már immunisan vészeltük át. Reggeli után gyors pakolás, recepción a hölgy pontosan érezte, hogy nagy a baj, most nem merült bele a számítógépbe, készségesen írta a számlát. Főnök megint rátámaszkodott a pultra és kezdte sorolni a leszakadt falifogast, a spriccelő csapot, a be nem záródó szekrényajtót, a mozgó mosdókagylót, majd a végén jelezte, hogy a félbehagyott városlátogatás árát nem óhajtja kifizetni az utazási irodának. Ellenvetés nem volt. A szálloda pedig, az előző éjszaka elszenvedett borzalmakért cserébe felajánlotta, hogy az én elszállásolásom díjtalan.
Összefoglalásként a beígért négy csillag sehol nem volt, de a szakács remek munkát végzett a konyhában. A szauna szeánszot Naccsága az egekig dícsérte és ezzel nem volt egyedül, a kis hölgy a szaunában csodát tett a vendégekkel. Végül is a szállodában a hibáikat elismerték, az árakkal próbálták kompenzálni.
Hopp be a kocsiba és a véletlen kárpótolt minket, egy csodálatos vasárnapnak néztünk elébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése