2015. április 13., hétfő

Sopronig mentem a nyúl után





Itthon három napja Húsvét van. Három napja nem lehet megmaradni a konyhában a főtt sonka illatától.
Végre csomagolunk, irány Sopron. Döcögtem pattogtam a hátsó ülésen, aztán egyszer csak megérkeztünk.









Ilyen szállodát még nem láttam. Mindenütt tükör, akármerre léptem mindenütt én voltam.
Mire lepakoltunk aktuálissá vált az egészségügyi séta. Gyorsan, gyorsan, rengeteg új szag hullámzik a sarkokon túl.




Közel volt a tűztorony, körülötte vásári forgatag. A nyulak még bírták a simogatást, de a bárányok már bemenekültek a karám megközelíthetetlen részére. Az illatok fenomenálisak, a fúvósok teli torokból tolták, mindenütt gyerek, mindenütt árus.









Besétáltunk az óvárosba. Folyamatosan kapuknál ácsorogtunk, mert minden kapu mellé legalább egy tábla ki volt függesztve, amit át kellett böngészniük. Nagyon ravasz város! Egyik utcából a másikba szűk alacsony sikátorokon is át lehet jutni.
Megint a térre értünk, ahol beindult a fonott kosárból készült kőrhinta, még engem is elvitt volna egy kőrre.
Naccságának már viszketett a keze, gyorsan szerzett egy hűtőmágnest és egy olyan csattogó lepkét Bercinek, ami mikor beindult, az ijedtségtől ugrottam egy hatalmasat.
Késő délután értünk vissza. Hatalmas alvás, másnap egy kiadós séta a Lőverekben. Elment a nyuszi, elvitte a hosszú hétvégét.

 http://www.facebook.com/totovalazuton








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése